Antropozófia

[Korunkban a szellemi életet nem tekintik valóságnak, hanem csak majának, puszta ideológiának. A természettudományban és az iparosodásban rejlő veszély a szellem mechanikussá válása, a lélek eltompulása, vegetarizálódása és a test állatiassá válása. - A gyermek 7 éves koráig utánzó lény, 7 és 14 éves kora között a tekintély iránti érzés vezeti, 14 és 21 éves kora között pedig az emberszeretet fejlődik ki benne. Ezek teremtik meg az alapját az egyénben a szabadságnak a szellemi életben, az egyenlőségnek a jogi életben és a testvériségnek a gazdasági életben.]

[Szellemi életünkben még mindig a görögség, állami-jogi életünkben a rómaiság szemléletmódja érvényesül. Korunkban az absztrakt tudomány csak kísértetképeket hoz létre a valóságról, az akarat pedig értelmetlenné válik. A régebbi korokban az emberek ösztönösen indultak ki a szellemiből, nekünk tudatosan és erőfeszítések árán kell a szellemiből fakadóan gondolkodnunk és akarnunk. A kereszténység eddigi története során kiirtották az ismétlődő földi életekről való tudást az emberek tudatából. Most ezt a tudást újból meg kell szereznünk, vagyis a vallási tudatot ki kell bővítenünk az ismétlődő földi életek tanával. A nevelést szellemi alapokra kell helyezni. A tanmenet és az órarend.]

[A képszerű gondolkodásmód fontossága. A hármas tagozódású társadalmi organizmus feltételei a gazdasági életben. Áru, munka, tőke. Gazdasági élet, testvériség, imagináció. Jogi élet, egyenlőség, inspiráció. Szellemi élet, szabadság, intuíció.]

[A tanárképzés elsődlegessége a nevelésben és a szellemtudománnyal való áthatása. Nemcsak a halál utáni, hanem a születés előtti létezéssel is foglalkoznunk kell. A gyermekben a szellemi létből érkező lényt kell látnunk, aki most a földi létben folytatja életét. A hármasan tagolt ember.]

[Az intellektus változása a történelmi korok során. A mi időnktől kezdődően az egyoldalúan használt intellektusban kialakul a hajlam a tévedés, az illúzió és a gonoszság iránt. Ezt csak a Krisztus-impulzus képes ellensúlyozni. A Golgotai Misztérium alapvető jelentősége az emberiség fejlődésében. Krisztus a Golgotai Misztériummal belépett az emberiség fejlődésébe és összekapcsolódott vele. Az ember a Krisztus-impulzust úgy találja meg, amikor saját bensejében újjászületik, átalakul. Az általános istenfogalom és a Krisztus-fogalom különbsége. Hogy az intellektus ne süllyedjen illúziókba és tévedésbe, és ne váljon gonosszá: ezoterikus-keresztény értelemben ez a megváltás magasabb fogalma.]

[Az ember fizikai teste másmilyen volt az egyiptomi-káldeus korban, mint napjainkban. A jelenlegi megismerés csak az élettelent képes igazán megragadni, a feladat az, hogy az élőszerűhöz emelkedjen fel. Az egoizmus legyőzése, mint korunk követelménye. A világ nagy kérdései és az emberiség sorsa iránti érdeklődés nélkül az emberek nem fogják tudni megoldani társadalmi problémáikat. A hagyományos vallás istenhite. Csakis a belső, tevékeny lelki élet munkája révén vehetjük fel magunkba az istenit, a Krisztus-impulzust.]